A „Reductio ad Absolutum” egy metafizikai értekezés a térről és a tudatról, amely Fazekas József Tamás legrövidebb műve ami közlésre került. Mintegy összefoglalása mindannak, ami még a szavak segítségével körbeírható, de lényegében, a maga teljességében már nem átadható. Az alábbi gondolatok mintegy kvintesszenciája az író szellemi-spirituális megtapasztalásainak:
„Boldogság és üdvösség
Az ifjú a világot akarja megváltoztatni és megváltani, a spirituális törekvő önmagát, a bölcsességre vágyó pedig már egyiket sem, mert a világot önMAGaként ismerte fel, és önMAGában a világ, a valóság és a tudat TeljessÉG-ÉNek a Forrására lelt. A világra és a valóságra mint tudatának tükröződésére tekint, a megnyilvánult létezőkre, személyekre, másokra pedig mint EGY-ÉN-MAGa kiáradására.
Amikor az elme a Szívben pihen, az üdvösség fénye ragyog a létezésben, és a létezés visszatér, feloldódik, átszellemül az üdvösség fényében. A valódi bölcsesség: boldogság, üdvösség, amely nem az elme világteremtő, megismerő tetteiből fakad, hanem a lét és a nemlét kettősségét meghaladó EGY és EGYEtlen, öröktől fogva létező VALÓ, mely EGY-ÉN-MAGom VAGYOK.”
A Csend, az Örökkévaló létezése.
A kiadvány .pdf formátumban letölthető a “Kiadványok” menüpont alatt.
Az értekezés teljes anyaga alább olvasható (nagyobb mérethez kattintson a négyágú nyílra)
